3. Fejezet – Költözzünk be!

Sziasztooooook! Erre a részre kellet szerintem annyit várni, mint a másikra bár kitudja, eléggé gyatra az idő érzékem. Csak most annyi, hogy a következő bejegyzés nagyeséjjel egy prológus kiegészítő lesz, mert ugye az eléggé hiányos, de ha nem is, akkor is sorra fogom keríteni ,mert, át írnék egy két dolgot mint pl az életkorokat mert nem mindenki 17 és nem is lesz 17. És indítottam e mellet is másik blogot. (link az elsősorban) Ha tetszik ez a rész is iratkozzatok fel és kommenteljetek ja meg osszátok meg!

http://foreveralone.eblog.hu/kezdjuk-19150

Végeztem a pakolással hosszas két és fél óra alatt. Egyből arra gondoltam, hogy megnézem a lakásunkat, ezért felhívtam Melindát.

-          Szia Melcsi! Bocsi, hogy megint zavarlak, de meg szeretném, nézni a lakást meg mondanád hol találom? Én a Hőflányi utca 29-ben lakok.

-          Rendben persze megértem. Hozzátok egyáltalán nincsen közel! Ja, és lesz takarító nő is ott ne lepődj meg a neve Helga.  Szóval a Somfalvi úton kell végig mennetek igaz a semmi közepén, de egy nagyon nagy medencés gyönyörű modern ház. Van rajta egy 112 es házszám, de annak nincsen semmi jelentősége.

-          Rendben, köszi, majd meg találom, szia!

Hát elindultam a hosszú útra. Tényleg eléggé messze volt, de aki olyan elkényeztetett, hogy az anyukája elviszi annak nincsen messze. Csak, hogy én nem vagyok elkényeztetett tehát bicikliztem.  De jó kis edzésnek bizonyult.  És meg érte, a ház egyszerűen észveszejtő volt.

 

Megnéztem belülről is. Szépen berendezett igényes ház! Teljes mértékben el voltam ragadtatva. Éppen a konyhába tartottam, amikor szembejött velem Helga.

-          Jó napot kívánok! Elnézést, de ide idegeneknek nem szabad bejönni. Kérem, fáradjon ki!

-          Szia! Biztos te vagy Helga. A nevem Erdélyi Beatrix. Én és a barátaim fogunk itt lakni mi rendezzük a VOLT első napját. Melinda mondta, hogy itt fogunk lakni.

-          Jaj, ne haragudj! Én buta, körbevezesselek vagy már körbenéztél?

-          Semmi baj! Ez akárkivel megeshet! És már körbenéztem szinte mindent tudok, még a konyát kell megnéznem aztán szerintem el is megyek!

-          Rendben. Még egyszer elnézést! Ja és még annyi, hogy hoznak ágy nemű huzatot vagy nem?

-          Még egyszer semmi baj, és hozunk szerintem. Na, de megnézem a konyhát és utána megyek is, viszlát.

-          Rendben megyek a dolgomra, viszlát!

Szóval végelemeztem a házat. Óriási nagy! 6 szoba, ebből 5 francia ágyas a másikban pedig 3 emeletes ágy van, a házban még van 2 fürdőszoba meg egy óriás konyha egybekötve az étkezővel meg a szintén nagy nappalival, amiben van egy nagy lapos TV. És ez még csak a földszint!  Fenn van még 3 szoba, majdnem mindegyikében 2, emeletes ágy. A harmadikban még egy francia ágy. És fent is van egy fürdő szoba és plusz egy külön WC. És a medence is nagyon jól nézett ki, volt a végén egy jakuzzi. Alig várom, hogy ide költözzünk! Elindultam hazafelé (mégy egy kis edzés:`D). Haza értem sikeresen minden probléma nélkül, ha azt lehet, annak nevezni mikor ki akar szakadni a tüdőd a testedből és önálló életet akar.  Na, semmi: D. Otthon még egy kicsit pihentem és gondolkodtam. Próbáltam felfogni, hogy a nyáron nem is egy olyan zenésszel kell egyeztetnem ÉS TalálkoznoM akikre felnézek! De előre kitudja, hogy ki tud majd jönni? Félek és izgulok, de nagyon sokat várok mindentől és mindenkitől. És ez nem is kérdés, hiszen nagy alkalom, amin sokan szoktak lenni, mint a szigeten is sokan vannak! És nagyok az elvárások, hiszen ez egy híres és nagy rendezvény. Az én terveim szerint sok embert elhívunk! De lehet kicsit kiszúrás, de kedvünk szerint válogatunk, egy két dalt tőlük van, akitől többet van, akitől meg csak egyet-kettőt vagy csak egyet. De a gondolataimat félbeszakította a telefonom csörgése.

-          Igen, tessék. Erdélyi Beatrix.

-          Szia, Bea! Melinda vagyok. Érdeklődnék mikor áll szándékotokban beköltözni, mert örülnék, ha már holnap délután beköltöznétek, ez eléggé nagy segítség lenne nekem.

-          Hát én a többieknek vasárnapot mondtam, de szerintem megoldható. Hogy, hogy segítség lenne neked?

-          Hát tudod.. Vannak táncosok, akiket még nem említettem neked és ők holnap este jönnek és nektek kéne, őket fogadnotok az lenne legtisztességesebb szerintem. Ja meg lenne eléggé sok kérdésem a feszt eső napjával kapcsolatban ki mit mikor hogyan. Érted ugye?

-          Persze értem én, de majd én is csak akkor tudok valamit mondani, amikor már Ott leszünk a házban és mindent elrendezünk a fejünkben szóval ezt később és most szerintem le is teszem, mert akkor szólok a többieknek. Ja, meg megnéztem a házat nagyon szép! Na, de szia!!

-          Szia, rendben akkor majd keress fel!

Letettük és egyből kusza volt a fejem meg rettegtem, hogy mi a franc is lesz most, de fel kellet hívnom a többieket, hiszen nem volt sok időnk. A feszt  első napja június 26 – a, ami számomra eléggé aggasztó! De halálosan szerencsésnek tartom magam, hiszen nekünk most van vége a sulinak és ma május 21 – e van! Mert nálunk ebben az évben meg az elkövetkezendő 5 évben csak május 24 – ig lesz suli! Nem tudom a pontos okokat, de akkor is nagyon örülök neki!!

-          Sziasztok!

-          Helló! – köszöntek egyszerre.

-          Mit szeretnél? Csak mert még neki kéne állnom, pakolni most jöttem haza körbe mentem mindenkinek köszöntem, hogy itthon vagyok. – sietetett Dorka.

-          Ne haragudjatok, hogy már megint zaklatlak titeket, de már holnap itt kéne lennetek, hogy délután be tudjunk költözni.

-          Míííí? – kérdezték egy szerre eléggé vékony hangon.

-          Muszáj, lenne, mert holnap estére jönnek más táncosok, akikről nekem is csak ma szólt a Melinda. Sokat nem tudok tenni én biztos, beköltözök! Legalább nekem muszáj, lenne. Tudod, hogy nem könnyítem meg a dolgot, de ez van bocsánat….

-          Szerintem rám számíthatsz! Megpróbálok ott lenni és már csak sikerül, pontos idő van?? – mondta Dávid.

-          Köszi! Szerintem semmi különös nincsen de, délután 4-re azért legyetek itt. Pontosabban legyél itt.

-          Legyünk! – mondták egy szerre.

-          Rendben! Köszönöm szépen! Ezzel nekem nagyon sokat segítetek! Akkor majd holnap. Még egy szer nagyon szépen köszönöm!

-          Szívesen, hiszen a barátaid vagyunk!

-          Sziasztok!

-          Helló!

-          Csákány!

Aztán letettük. Én már személy szerint így este fél 11kor képes lettem volna beköltözni. Ilyen vagyok nem elítélni! Csak egy kicsit ráizgultam. Fontosnak találom személy szerint, hogy én menjek oda elsőnek mivel én itt lakom, de már reggel megyek szerintem. Előtte viszont nem lenne rossz ötlet aludni tehát lefeküdtem aludni. Reggel már 8-kor csörgött az órám és keltem is. Nagyon izgulta! Mentem is a házhoz, de most anya elvitt kocsival, mert nem tudtam volna elvinni annyi cuccot bicóval, habár, ha elképzeljük, eléggé viccesen is elsülhetne! Amikor odaértem bepakoltam és már el is kezdtem kipakolni. Mikkor végeztem akkor jött meg Helga.

-          Szia! – ugrottam ki elé nagy vidáman.

-          Szia! Hogy vagy? És a barátaid hol vannak? – simogatta meg a vállam.

-          Hát ők majd csak később jönnek, jaj, most jut eszembe! Fel kell hívnom Zalánt! Ne haragudj Helga, de most itt hagylak, a szobámban leszek! Ja és az a fenti baloldali emeletes ágyas szoba!

Futottam is fel a telefonomért, hogy ívjam Zalánt. Ugye kell nekünk egy okos informatikus, mert akármennyire is nagy az arcuk a srácoknak fogadok, hogy Zalánnal nem tudnának versenybe szállni.

-          Szia, Zalán!!

-          Szia! Ki vagy? És honnan tudod a számom?

-          A nevem Bea tudod! És amúgy telefonkönyv!

-          Jaaaa! Szia, Bea! Igen mit szeretnél?

-          Hát ugye mi rendezzük a VOLTot és… - eddig tudtam elmondani, mert közbevágott.

-          Mi? Ti vagytok azok a kis mákerek? Gratu!

-          Köszi, de te is az vagy, mert kéne nekünk egy elektronikai zseni!

-          Míí? Akkor menjek oda minél hamarabb igaz?

-          De okos vagy! Igen elküldöm, a címet aztán siess ide!

-          Rendben akkor szerintem már ma este odaérek, 10 körül számítsatok rám oké?

-          Rendben, na de csöngette ki kell nyitnom ciaa!

-          Szia!

Mentem is kinyitni az ajtót. Amikor kinyitottam akkor mindenki ott volt egyszerre!

-          Mi? Ti itt egyszerre?

-          Igen! – mondták egyszerre.

-          Akkor be lehet költözni kinek mi tetszik nézzetek körbe de hagyjatok helyet a táncosoknak!

-          Hányan lesznek? – nézett rám kérdően Loretta

-          Foggggalmam sincsen. Majd kiderül, ha megjönnek. Amúgy fenn is van szoba én is ott fogok aludni. Ja és este 10re jön Zalán!

-          Miért jön? – Kérdezte Balázs

-          Mert ő lesz a mi elektronikusunk.

-          Ja rendben. – mondta Dávid.

-          Amúgy képzeljétek találkoztam egy velünk, egyidős sráccal a vonaton. És a Farkas Beni volt az.

-          A Gergő osztálytársa itt lakik Kópházán!

-          De okos vagy! – mosolyogtam rá

-          Az én csajom – mosolygott Martin

-          Az, az, tudjuk Martin – kezdtünk el nevetni.

-          Activity? – kérdezte Anett.

-          Mehet! – mondtuk egyszerre.

Addig Activityztünk amíg ránk nem esteledett csak mindig mindenki visszavágót kért és ez lett belőle. A nagy játékot a csengő zavarta meg. Mentem kinyitni.

-          Helló! – üvöltötte egy nagy adag ember, akik előttem álltak azoknál piavolt rágcsa meg torta.

-          Sziasztok, a nevem Beatrix nektek csak Trixi vagy Trix mindegy. Látom kicsit bepakoltatok. Mi befoglaltuk az emeletet, de még van egy franciaágyas szoba is fent. Hányan vagytok?

-          Nem sokan. 10en az én nevem András. És a többiek pedig Luca, Ancsa, Leila, Anita ó, Nárcisz, Anton, Szasza, Dominik és még Beni.

-          Szia, Bea! Köszönt Beni, mert nagy meglepetésemre Farkas Benedek is ott ált köztük.

-          Szia Ben! És a többieknek is! Gyertek be és foglaljátok be a szobáitokat.

Aztán berohamoztak és bepakoltak a szobáikba. Beni végzett legelőször és odahívott magához.

-          Figyelj hozam egy kis iszogatós játéknak valót. Mi legyen? Játszunk?

-          Persze vidd a nappaliba az asztalhoz. Mindjárt szólok, hogy jöjjenek játszani. – elindult a nappali felé és én meg kiabáltam egyet – Gyertek iszogatósat játszani!

-          De senki ne sörpongozzon vele mert ő mindenkit legyőz. – kiabált egyet Martin.

Hát tudni kell, hogy amikor az Anették összejöttek akkor beavattuk a martint a baráti körünkbe. Sörpong játszottunk legyőztem kért vissza vágót legyőztem ez így ment még 3 visszavágón át. A gyerek már hulla részeg volt 2 napon keresztül rosszul volt olyan stabilan részeg volt! Azóta sem győzött még le! Egyszer sem! De elkezdtünk játszani. Ez tartott este 8tól 11 óráig. De akkor már annyian merev részegek voltak, hogy csak na! És egy piás üveg sem volt tele, de sem félig sem negyedig full üres volt mind. És ezt az egészet az borította fel, hogy mindenki kidőlt. Csak ugye én nem mert vártam Zalánt aki meg is érkezett már 2 órája de kicsit holt részegen nem vettem észre. de még ő is ki dőlt úgy berúgott. Aztán én is bealudtam.

Kommentek
  1. Én