2. Fejezet - Hogyan tovább?

Bocsánat, hogy ezer évet kellett várnotok! Megvolt a fejemben kb, de hirtelen egy másik téma ugrott be amit ki kellet vernem az okos buksimból! Szóval még egyszer elnézést! Sajna még egy picit motoszkál a fejemben, de már tudok erre koncentrálni. Azt hiszem... Az első borzadályosan rövid volt! Kész káosz, látszik, hogy az első blogom! Bocsánat, hogy ennyit bénázok, sok a helyes írási hiba, pedig vagy 4-en átolvasták utánam, na mindegy. Szóval Jó szórakozást azért ehhez is! És ha tetszik iratkozz fel és kommentelj!

Mindenki sietett vissza a koliba. Ugye nekünk lányoknak egy köpésnyire van de a fiúknak egy picit már messzebb esik. de mielőtt elindultunk volna megbeszéltük, hogy hol is találkozunk.

- Szóval! Emberek el sem hiszem, hogy én nyertem meg! Köszönöm még egyszer Anett, hogy engem beneveztél! Akkor a lány koliban tali nálunk! Rendben?

-Először is Trix nagyon nagyon szívesen tettem! Másodszor meg, nekünk vége  sulinak! Haza kéne mennünk!

- Igaza van Anettnek! - nézett le szomorúan Dorka.         

- Figyeljetek! Így is úgy is vissza kell mennünk a koliba! Mindenki menjen vissza nálunk a szobában találkozunk, és mindent lerendezünk! A fejünket úgy is a helyére kell tennünk hiszen nekem olyan kusza, hogy arra nincsen szó! Melinda is mondta 1000 meg 1000 dolgunk van! Akkor induljunk! Nálunk találkozunk siessetek! Délre gyertek! Rendben? Számíthatok rátok? 

- Hát persze! Ezt mindenki nevében mondhatom! Te mindig kiállsz mellettünk most mi leszünk te melletted! - mondta Balázs.

- Középre a kezeket emberek! - biztatott minket Martin.

középre Tettük a kezünket és egyszerre kiáltottuk 

-Sikerülni fog!

Ezek után egyből mindenki sietett vissza a szobájába. Mi a lányokkal egy szobában voltunk nekünk így nem kellet szétszaladnunk. Mikor beértünk a szobába mindenki elkezdett pakolni. Siettünk csak reméltük, hogy mindenünk meg van és meg is lesz.

-Basszus!

- Mi a baj Lori? - kérdeztem.

-  Valamit nagyon nagyon elfelejtettünk!

- Mi az? - kérdezte Dorka.

- Tényleg basszus nem szóltunk a fiúknak, hogy hozzák a cuccaikat is! - kiáltott fel Anett.

- Bakter! Felhívom a Dávidot! - mondtam

- Jó, de siess mert 20 perc és dél aztán 15 perc mire ideérnek! - siettetett Anett.

Elkezdtem csörgetni Dávidott már 1 perce kicsörgött mikor hirtelen felvette.

- Szia Dávid Bea vagyok! Figyelj.. - mindent csak eddig tudtam elmondani mert hirtelen a szavamba vágott.

- Jó tudom sietünk! Szia!

- Neeeeeeeee! - üvöltöttük egyszerre a lányokkal.

- Jézus isten! Rendben nem teszem le! Mit szeretnél?

- Csak annyit, hogy hozzátok a cuccaitokat is, utána megyünk az állomásra!

- Renden szólok a többieknek! Most már letehetem?

- Ja igen persze szia!

És én tette le.. Biztos nagyon élvezte, hogy kiszakítottuk a dobhártyáját! Fojtattuk a pakolást, eléggé nagy hévvel. Sietnünk kellet mert mire megjönnek a fiúk késznek kellet lennünk. És mind-e közben a lánykollégium földszinti pontosan a 7-es szobában Tifaniék üléseztek.

- Nem hiszem el, hogy az a liba nyerte meg! De legalább nem a Bianka! Ha ő nyerte volna meg biztos felakasztottam volna magamat!

- Én sem hiszem el te vagy a legjobb!

- Chm.. Hát persze! Ez természetes. De nem tudom, hogy hogyan nyerhetett az a cafka! És kérdezés nélkül természetesen vége lett, neki és a barátainak az iskolának! Hihetetlen! Biztos vagyok benne, hogy csalt!

- Biztos hiszen sehogy máshogy nem lenne esélye ellened! Nyugodj meg Tifani majd minden a helyére rázódik!

- Nem! Pont ez a baj Patti! Semmi nem fog a helyére rázódni! Rá kell egy kicsit segítenem. És ehhez kizárhatatlan, hogy ne szövetkezzek a Biankáékkal!

- Miiiii? Tifa, mit tervezel?

- Az egyenlőre mindegy! Előbb ezt a Biankával kéne levitáznom!

- Persze igazad van! Ide hívjam?

- Nem! Most mi megyünk oda hozzá személyesen!

Eközben a Biankáéknál a 3-as szobában.

- Jaj! Evelin! Tanuld már meg, hogy hogyan kell körmöt festeni!Nem hiszem el, hogy egy ilyen egyszerű dolog nem megy neked!

- Bocsi de egyszerűen nem tudok koncentrálni! Nem hiszem el hogy nem te nyerted!

- Igaz én is ezen rágódok! Hogyan nyerhette meg az a kis ribanc!

- Én sem tudom! Biztosan csalt!

-Szerintem is Evi! Ez az egyetlen logikus magyarázat!

-Na, Bius kész a körmöd! Neki álljak a hajadnak?

-Ne, most nem kell.

És egyszer csak bekopogtak a 3-as szoba ajtaján.

- Igen, gyere be!

-Szia, Bianka, Evelin!

- Nocsak nocsak, Tifani az én szobámban! Ez egy nem várt fordulat számomra.

- Bianka most nem viszálykodni jöttem! Most sokkal fontosabb dolgunk van!

- Mi? Minekünk dolgunk? Együtt?

-Igen! Nem hagyhatjuk, hogy az a is cafka arassa le a babérokat! Tudod te is nagyon jól, hogy ez így nincsen rendjén! Valamit kell tennünk! Minden magától nem áll vissza a helyére hacsak nem adunk neki egy löketet!

- Ebben van valami, mi a terved?

- Még nincsen kerek tervem csak annyit tudok, hogy le kell rombolnunk annak a kis szajhának a teljesítményét 100-ról 0-ra!

Na most térjünk vissza a 12 avagy a mi szobánkba. Miközben elkezdték szövögetni a tervüket Biankáék mi még mindig pakoltunk. 

- Hú! Na végre! Kész!

- Lori, drága egyetlen Loretta, amikor megjöttünk a koliba egy icuri picuru sporttáskával jöttél s mindig hoztad be a dolgokat. Most baszod egy brutálnagy házméretű bőröndnem már nem nevezhető táskával mész haza! - akadt ki Anett.

- Nem is olyan nagy! Mit szólod le? - kapta fel az orrát Loretta.

- Jó,bocsi vedd úgy meg sem szólaltam te majom! - ölelte meg.

- Na, asszem mindenki kész. Ugye?

-Igen - kiáltottunk fel.

- Még jó! Most jöttek meg a Fiúk! - mondta Dorka.

Bekászálódtak a koliba és bemásztak a szobánkba.

-Na, ne köszöngessünk! Most mindenki le ül és át beszéljük a dolgokat! Nagyon nagyon fontos minden részlet de most csak a felszín jöjjön! Megvan, hogy mi hogyan lesz ha mindenkinek jó! Szóval. Most mindenki hazamegy! Megbeszélitek ezt a dolgot a szülőkkel és Holnap után! Naaaaa akkor kezdődik a buli! Vettem ki egy bazi nagy házat! Ott fogunk lakni! Mindenki készüljön fel, hogy sokáig leszünk és minden van benne szóval a szülők csak pénzt küldenek a bankszámlánkra! És így a leges legegyszerűbb! Magunkra mosunk meglesz a beosztása mindennek ki mikor mit csinál  házban és utána jön a VOLT terve. Akkor most irány az állomás holnap után vasárnap találkozzunk itt Győrben. Itt a kolinál! A lány kolinál! Na irány!

Ezek után megfogtuk a cuccainkat és elindultunk az állomásra. 30 perc mire kiérünk addig csak beszélgettünk. Mindenről. Milyen lehet mit remélünk kiket ismerünk meg. Minenhogyan egy nagy bulihoz vezettet az egész.  Mi mindig az alagút végén lévő bulihoz értünk. Nagyon nagyon sokat vártunk magunktól és a fesztiváltól is. A legjobb az egészben, hogy az egész fesztivál alatt feljárhatunk a színpadra ki be járhatunk a fesztiválról szinte akár mit csinálhatunk mert staff-os karszalagot és nyak passt kapunk, ja meg persze a külön sátor, ami bazi nagy és csak a mi saját staff-os sátrunk. Szívem szerint egész nap 2 szót ismételgetnék! Staff, VOLT, Staff, VOLT...... ÉS így tovább! Hihetetlen, még mindig! Na de haladjunk! Hiszen még sok a mesélni valóm. Szóval. Amikor odaértünk megvettük a jegyeket és elbúcsúztunk. Senki nem lakik a másik közelében. Én még 15 percet ültem a vonatállomáson. A többiek 1 vonattal indultak de mindegyiküknek át kellet szállni. Én csak ültem és zenét hallgattam. Aztán egyszer csak nem hallottam a zenét a fejhallgatóm baloldali részéből. Azt hittem idegbajt kapok, nem csak, hogy nem tudok normálisan zenét hallgatni még vehetek is új fejhallgatót. És én zene nélkül nem bírom ki a hazautat Sopronig. Nagyon ott tartottam, hogy az egy órával későbbivel megyek haza mert vissza ugrok az árkádba egy fejhallgatóért, aztán rá kellet eszmélnem, hogy sem időm nincs se elég pénzem ehhez a tervhez. Muszáj voltam felszállni nem volt ás esélyem túl sok dolgom volt a VOLT miatt. Egyszer majd csak sikerül beiktatni nekem egy fejhallgatót addig majd valami kis szart használok. Már sétáltam az aluljárón mikor a hangosbemondó meg szólalt, hogy a vonat sietett ezért 5 perc helyett 2 perc múlva lesz itt ha csak nem esik közbe semmi. Rohantam ahogy csak a lábam bírta mert még eléggé messze voltam a lépcsőtől. De szerencsémre odaértem pont mire a vonat befutott. A vonat nem volt tele egyáltalán hiszen csütörtök volt. Leültem egy random helyre. Elkezdtem telefonozni. minden ami csak volt a telefonomon mindennel játszottam. Egyszer csak kapuvárnál fel szált egy srác. És elkezdett felém jönni.

- Szia! Ide szabad ülnöm?

- Nem.

- Köszi - mondta és leült mellém.

- Jé érted a humorom, ez ritka csak a barátaim értenek meg.

- Az én humorom is eléggé gyatra!

- Úgy látszik nem megyünk a showder klubba.. - sóhajtottam egyet.

Aztán elkezdtünk nevetni.

- És mi a kisasszony neve?

- Először is, nem vagyok asszony! Másodszor meg Beatrix.

- Szóval akkor várj kitalálom, szólítsalak Beának.

- Ahogy akarod de a barátaim Trixinek hívnak.

- Rendben Trixi akkor hova tartasz?

- Nagyon faggat a kisfiú.. Még a nevedet sem tudom.

- Bocsánat, igazad van ez illetlen volt. A nevem Benedek de maradjunk a Beninél. És én Kópházára tartok. És te?

- Én nem messze onnan Sopronba. Mint a csomagomat láthatod nekem vége a sulinak!

- Azta! Már nekem sincsen de az más téma.. Azt hittem a gimiseknek még 3-4 napig suli van.

- Igazából, jól hitted másoknak még 3 nap van a suliból de mi kaptunk kimenetelt.

- Hogy, hogy?

- Hát.. Gyere közelebb megsúgom!

- Na, igen?

- Mi rendezzük a barátaimmal a VOLT első napját.

- MI??? Akkor te vagy Erdélyi Beatrix?

- Igen de honnan tudod a nevemet?

- Én is ott leszek a feszten egy külön csoportot alakítottak a sulinkban és az osztálytársam tesójának a barátja azaz te rendezi az első napot.

- Ki az az osztálytársad? Várj ez hülye kérdés csak a Dorkának vannak testvérei. Melyik testvérével jársz egy iskolába? A Gergővel vagy az Izával?

- Én, a Gergővel.

- Akkor te egy idős vagy velem!

- Pontosan! Basszus nekem itt kel leszállnom. Szia majd írok Facebookon!

- Szia!

És leszállt. Egy 15 perc és én is haza értem. Befutottam a házba és adtam mindenkinek egy puszit átfoglalóban mindent elmondtam nekik és elkezdtem pakolni. Hirtelen megrezzent a telefonom. A Beni bejelölt Farkas Benedeknek hívták. De annyira nem foglalkoztam vele. Pakolnom kellet, meg beszélni a "lakásunk" tulajával. Sőt meg a Melindát meg kellet kérdeznem, hogy hol lesz a feszt. És meg is tettem azt mondta, hogy itt Sopronba lesz. És akkor kaptam vérszemet. Fel kellet hívnom a többieket.

- Sziasztok bocsi a zaklatásért de itt Sopronban lesz a feszt amit nem értem miért nem esett le, egyikünknek sem de ide kell jönnötök! Itt meg van a szállásunk egy szép nagy ház amit Melindáék biztosítanak. 

- Rendben! - mondták egyszerre.

- Pakoljunk! Sziasztok siessünk!

- Heló! - köszöntünk el egyszerre. És letettük.

Ajánló
Kommentek
  1. Én